Dózsa György Művelődési Ház és Könyvtár rekonstrukciója és bővítése

Forrás: Ceglédberceli települési portál - Pályázatok

Célunk, hogy a jövő művelődési házával olyan életminőséget tudjunk teremteni a községben, amely mind az itt élők, mind a nagyvárosból ideköltözőknek vonzó lehet. Egy olyan pezsgő, élettel teli művelődési házra gondolunk, ahol „minden" helyet kap, amely képes lesz magát fenntartani és fejleszteni az Európai Unióban. Ezt a feladatot csak felelősségteljes, hosszú távú gondolkodással lehet megoldani.

A Dózsa György Művelődési Ház rövid története

A Művelődési Ház- és Könyvtár intézménye 1965. április 4-én került átadásra. Ekkor avatták az új házat, mely Dózsa György nevét vettel fel. Az épületben a következő helyiségek találhatók: 1 nagyterem színpaddal, 3 klubterem, 1 öltöző, előtér, iroda, szolgálati lakás, szociális blokk. Külön egy 55 m2-es terem biztosítja a könyvtári ellátást. A művelődési otthon olyan helyi közművelődési intézmény, amelyben a helyben lakók művelődéssel, nyilvánossággal, társas együttléttel kapcsolatos óhaja és öntevékenysége az azt biztosító feltételrendszerrel találkozik. A művelődési otthonoknak működési körzetüket, és az ott élő emberek gondolatait kell tükröződnie, ahol mindenki választhat a számára tetszőleges programból.
 

A ceglédberceli lakosság tevékenysége, hagyományőrzése

A berceliek szükségesnek érezték, hogy találkozzanak valahol, hogy együtt legyenek. Érezték, hogy valamit közösen kell tenni, s mivel szerettek énekelni, a kórus lett az összetartó erő. Saját zsebből biztosították a működéshez szükséges feltételeket: kotta, karnagy. Egyre nagyobb gondot fordítottak a nyilvános szereplésekre, énekkari bemutatókra. Minden lehetőséget megragadtak arra, hogy önmaguknak és a közösségnek művészeti élményt biztosítsanak.
A különböző korokban hazánkba települt németség nem szerepelt soha gazdasági vagy politikai egységként, mégis bizonyos sajátos kulturális légkört teremtettek. Ceglédbercelen a népesség eredetileg német (sváb) nemzetiségű volt. Az utóbbi években egyre erősödik az érdeklődés a néptánc, a népzene, a népművészetek és általában a hagyományos kultúrák, a hagyományőrzés után.

A Ceglédberceli Német Nemzetiségi Kórus jelenlegi formájában 1991 óta működik. Az énekkar legfontosabb célkitűzése a régi német népdalkincs megőrzése, melyhez nagy segítséget nyújtott a kórus egykori vezetője Hollós Lajos karnagy, aki eddig több mint száz népdalt jegyzett le és dolgozott fel. Ez a munka folyamatos, és sorra kerülnek elő a szekrény mélyéből a megsárgult lapú kézzel írott füzetek, melyek megőrizték a ceglédberceli német népdal kincset az utókor számára.

A rozmaring Tánccsoport a hagyományőrző táncok mellett különféle egyéb táncok bemutatására is törekedik. Az itthoni sváb lakosság elősegítette a német hagyományokra épülő tánckultúra kialakulását, illetve a külföldön való katonáskodás szintén elősegítette, hogy az idegen táncok népünk közé beférkőzzenek.

A jövő művelődési háza Ceglédbercelen

Célunk, hogy a jövő művelődési házával olyan életminőséget tudjunk teremteni a községben, amely mind az itt élők, mind a nagyvárosból ideköltözőknek vonzó lehet. Egy olyan pezsgő, élettel teli művelődési házra gondolunk, ahol „minden" helyet kap, amely képes lesz magát fenntartani és fejleszteni az Európai Unióban. Ezt a feladatot csak felelősségteljes, hosszú távú gondolkodással lehet megoldani.

A civil szervezetek számának növekedésével a közösségi aktivitást fokozni kell

• Fontos a falusi turizmus
• A meglévő jól működő rendezvényeink, csoportjainknak továbbvitele
• A hagyományteremtő programjaink az jeles napjainkhoz kapcsolódnának
• A horgásztavak és a községi rét jó hasznosításával szabadtéri műsorok rendezése
• Kiállítások hagyományőrző és újító jelleggel
• Kirándulások, színházlátogatások szervezése
• Falumúzeum anyagának gyarapítása, újabb gyűjtemények kiállítása, a meglévő helyes kezelése
• A határban található ritka védett növények, madarak megismertetése a közösséggel
• A településen és a határában található keresztek feltérképezése, javítása, közkincsé tétele
• Színházi előadások GO-HE-BI színjátszó körrel
• A Gerje Party fúvósegylet műsorai
• Előadássorozatok szervezése
• Ünnepkörökhöz kapcsolódó kézműves foglalkozások
• Népi mesterségeket bemutató előadássorozat foglalkozásokkal
• Német nyelvű könyvek, napilapok vásárlása és közzététele
• A felhalmozott szellemi tőkét mozgósítani kell a településünkön
• Tervezett funkciók, építészeti megvalósításuk

Általános célunk egy új, kulturális funkciójú faluközpont kialakítása volt, amely szellemi centruma a falunak. Az építészet eszközeivel arra törekedtünk, hogy a hagyományokat tisztelve, faluképbe illeszkedő épületegyüttessé váljon a Művelődési Ház, és visszanyerje eredeti szépségét, de a kor igényeinek funkcionális szempontból is megfeleljen. Az új épület pedig teljes harmóniában legyen.